A mélyben néma, hallgató világok, üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából s te messze vagy. Hangod befonja álmom, s szivemben nappal ujra megtalálom, hát hallgatok, míg zsong körém felállván sok hűvös [...]
"Már felsőtagozatos voltam, amikor apu módszertant váltott, jött a kémia. Fagylaltokkal kezdte, mert drágállotta a forintot a gombóc fagyiért, és különben is, ott vöröslik a kertben a málna, libeg szárán az alma, vaníliás cukor van, mi kellhet még. A szilánkos, jégtömbbé fagyott [...]
Cseléd akartam lenni. Van ilyen. Teríteni és leszedni az asztalt. Ahogy az áldozat föllépked és a hóhér lejön a dobogóról. Most az emelvény fokai között betűz a nap, és ugyanaz a nap, mintha senkit se vittek volna fel, ki nem jött vissza. [...]
Ti irigyelnétek vagy megpofoznátok? Weöres Sándor: Majdnem szonett Húszéveskori önmagunkkal ha találkoznánk negyvenévesen: irigyelnénk, vagy megpofoznánk. Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. Csak az emlékezet csalása fűzi egy életté a folyamatos halált. [...]
Weöres Sándor: Valse triste Hűvös és öreg az este. Remeg a venyige teste. Elhull a szüreti ének. Kuckóba bújnak a vének. Ködben a templom dombja, villog a torony gombja, gyors záporok sötéten szaladnak át a réten. Elhull a nyári ének, elbújnak már [...]
Kemény Zsófi: Nagymosás Kimostam azt a színes hátteret, amit régen kifeszítettem mögéd. Fakóbb lett, de még mindig ez a legszebb részem. Legközelebb majd összemosom azzal az éjszakával, amióta tudom, hogy mire számíthatok a következő ezer évben. Vagy azzal az estével mosom össze, [...]
Fodor Ákos: 3 negatív szó nincs semmi baj Titeket mi vagy ki tud megnyugtatni? Engem például egy ilyen hangulatú fürdőszoba biztosan. 🙂
Titeket (néha) nyomaszt? Kányádi Sándor: Lassan eltelik eltelik a nagy készülődésekkel lassan eltelik előbb a fele aztán a másik fele is csak készülődünk az időközben idő- szerűtlenné vált nagy mire is végül a sebtiben sütögetett kis pecsenyék csömörével a szánkban mentegetőzve tárjuk [...]
Reményik Sándor: A legizgatóbb film Ha egyszer minden láthatóvá lenne, Ha filmre vetődnék minden titok, Minden, mi huszonnégy óra alatt Egy ember lelkén általkavarog: A tisztátlanság minden ördöge, A bűn-csírák, a kárhozat-magok, - Akkor látnók csak, mily sötét az ember, Milyen feketén lángoló [...]
